Római kirándulás 2009 április 12, Húsvét.
A gép 13óra 30-kor kellet volna induljon, de késett 10 - percet …, ez nem is nagy dolog gondoltuk. Habár indulás előtt már két órával ottvoltunk, midhárman a temesvári reptéren.
Nagy izgalommal töltöttuk ezt az időt, mert ez volt az első repülésünk külföldre! Tomyka pedig először repül életében, s ez egy nagy esemény számára!
Nagy nehezen eltelt a két óra és miután több ellenörző ponton is sikeresen átjutottunk, felszállhattunk a Wizz Air Romába induló járatára. Tomyka az ablaknál foglalt helyet, hogy jobban láthassa a panorámát és fotózhasson is, Alex is előttünk lévő sorban, ugyancsak az ablaknál ült. A gép szokásos módon felemelkedett és elindultunk Róma fele ... legalabb is mi akkor még úgy gondoltuk.
Tomyka megismerte az alattunk elterulő tájakat, folyókat, erdőket, hiszen sokat járt ezekre a területekre az ökoszisztémák felmérései alkalmából. Úgyhogy a térképet jól ismervén rájött könnyen, merre járunk. 20 perc repüles múlva feltünt, hogy nem jutottunk se túl magasra se túl messze Temesvártól és körbe repülünk... Az egyik stewardes kisasszony bejelentette, hogy vissza kell térnunk, mert valami gond támadt a repülővel. Megnyugtatott, hogy kijavítják a hibát és majd rövid időn belül újraindulhatunk.
Bizony nem éppen így történt .... három órai várakozás után bejelentették, hogy a gépet nem lehet megjavitani és kell kérjenek egy másik gépet, de az meg még több időbe kerül, aztan vegul kitüztek a 12 óras késést a kijelzőtáblán. Mindenki izgatott lett erre, de nem volt mit tenni ,elfogadtuk. Mivel sok idő volt még éjje l1 órai indulásig az utasok nagy része szétszéledt . Igy tettünk mi is Hazajöttünk . Mán nagyon vegyes érzelmekkel gondoltunk a további utazasunkra. Vegülis indulás előtt ki a repterre egy kis idovel, megbeszéltuk ki mit gondol es úgy határoztunk, hogy mi ketten Alexel utazunk, de Tomyka lemondott erről az útrol, mert man a kedve is elment és meg is ilyedt egy kissé a bizonytalanságtól ami a repülést illeti.
A Memyke mellényét ezúttal magamra vettem, mert man hűvősebb volt éjjel lévén.
Az első indulaskor kivettü, mert nem bírtuk a szatyrot bezipzározni, akkor valahogy hiányérzetem is támadt, de elhesegettem magamtól.
Bizony most mán úgy látom, hogy Memyke is ott akart ezáltal lenni, azon a szent helyen ahol a Pápa beszél. Neki oriasi hite volt, mely minden kálvariaból kisegítette és továbbvitte az életben.
Ezúttal az utunk szerencsésen sikerült, megérkezvén az Örok Városba, éjjel fél háromkor.
Az óriasi repülőtéren minden nagyon jól meg van szervezve, és ennek köszönhetően gyorsan kijutottunk a taximegállókhoz. Kaptunk is rögton valakit, aki kivitt minket Rómából a szállásunkhoz, igaz nagyon borsos áron.Nagyon szép helyen egy dombon volt az a rezidencia ahol lefoglaltattuk a szállást. Bogo del Poggio a neve. Romatol 35 km.
Rögtön felvittek a lakásunkhoz és le is feküdtünk, a sok izgalom és fáradtság után.
Reggel 9-kor keltünk reggeliztünk aztán kimentünk a Róma-i járathoz . Félora alatt érni be a római Metróhoz ahonnan napijegyel el lehet bárhová érni kivanság szerint, olcsón.
A római tömegközlekédes jól szervezett, minden nevezetesebb hely kozelében van megálló és a térképet is használva bárki el tud igazodni kérdezősködes nélkül is!
Első utunk a Vatikánba a szt. Peter Bazilikahoz vezetett. Nagy tömeg volt már a téren, a világ minden tájékáról jöttek zarándokok és turisták látni ezt a csodálatos építményt, melynek kupolájat Michelangello tervei alapján alkották meg a 16-ik században.
Mi is türelmesen beálltunk abba a vegtelennek tűnő sorba, mely a kupola megtekintéséhez vezet.
Csodálatos érzéssel nézelődtünk miközben a sor elég gyorsan haladt előre . Közben fotózgattunk is Alexel és nem győztunk csodálkozni, abban a sok, értékes alkotásban, mely ott körűlvett minket.
2. rész. Aprilis 13, hetfo
Nem is tul faradtan erkeztunk fel, annak a kupolanak belsejebe ,melyet Michelangello tervei alapjan epitettek a 16-ik szazad elejen.Csodallatos erzes volt ezt belulrol megszemlelni ,megerinteni a falat ,melyet mozaikok boritanak csodas vallasos temaju kepekkent..
Alex szorgalmasan fotozgatott, hasonloan a tobbi turistahoz.,akik ide feljottek gyalog ill. lifttel ,ki hogyan birta.
Innen a kupola belsejebol lathato az a fooltar a galambbal ,melyet Bernini keszitett ,melyhez
hasonlot se lattam ,eddigi eletemben!. Kesobbiekben lentrol jobban megszemlelhettuk kozelebbrol …es Alex fotokat is keszitett errol a szepseges csodarol.
A kupola teraszarol a varos panoramaja tarult a szemunk ele .,a megannyi palotajaval csodas templomaival ,parkjaival, tereivel, nem beszelve a szt.Peter terrol melynek zsenialis arhitekturaju szerkezete, mindenkit lenyugoz, aki meglathatja innen fentrol a magasbol.
Miutan kigyonyorkodtuk magunkat es megittunk itt egy kavet ,aztan megirtuk a kepeslapokat otthonmaradt csaladtagjainknak, legyalogoltunk ezeken a szuk csigalepcsokon es bementunk a bazilikaba! Mondhatom ,hogy egyik amulatbol a masikba estem a sok csodalatos mu lattan ami a bazilikat disziti . Falain levo freskok ,mozaikok , hajoiban levo oltarok szobrok festmenyek ,a pompas monumentalis sirhelyek, mind egytol- egyig oriasi erteku muvek !
A fololtarnal megalltunk imadkozni a kis csaladunk egeszsegeert osszetartasaert, boldogsagaert... es akkor az egyik csodas esemenyt tapasztaltuk ... a galamb amely a Bernini fele fooltar kozepen van megvaltoztatta szinet... vagyis szurkes kekrol aranyos szinu lett.
En ezt ugy fogtam fel, mint egy jelet melyet a Fennvalo kegyes volta jelzett felem. ,es nagy orom toltotte be a szivemet. Remenyseg ,hogy sorsunk is ilyen ragyogo lesz mint a galamb az ablakon.! Halaval gondoltam a mi draga Memykenkre ,aki mar ket eve tavozott el kozulunk,de a szeretetet orokre itthagyta nekunk a szivunkben,mely megvilagitja borus napjainkat!
Ezekkel a csodas erzesekkel tavoztunk a bazilikabol ,meg kozben meg-meg allva es amulva azon a szepsegen amit ott latni es megtapasztalni lehet.
Az utunk az Angyalvarhoz vezetett mely a Tevere folyo partjan all az Angyalhiddal szemkozt. Megkerultuk a varat de man a muzeumba nem mentunk be ,mert kesore jart , Itt Romaba az ido gyorsan telik, az ember nem is veszi eszre es man esteledik.
A Tevere partjan egy kis kerthelyisegben megettunk egy-egy pizzat ,aztan tovabbsetaltunk a part menten a Piazza del Spagnia- ig ahol egy metro allomas is van .Ez Roma egyik legnevezetesebb tere ahol a Trinita del Monti templom all ,a spanyol lepcso egy obelisk es Bernini szokokutja a Baracaccia. Ujra nehany foto es a sok elmenytol megreszegulve ultunk fel immar a metroszerelvenyre, mely a szallasunk fele repitett.
A faradtsagot csak ott a szallohelyunkon kezdtuk erezni,mikor leultunk enni az ebedloben. De egy jo meleg furdo utan man ujra indulhattunk volna korutunkra. Na de azt masnapra halasztottuk...
Aprilis 14 kedd - A tengerparton.
Szép időre ébredtünk ,és ugy gondoltuk eltöltunk egy napot a Főldkőzi-tenger partján.
40perc utazas utan ki is jutottunk Torvainicara, egy kis tengerparti udulobe ,homokos parttal palmafakkal, kaktuszokkal es gyonyoru viragokkal melyek a homokbol nottek ki es beboritottak a partot. Ugylatszik ezek a viragok csak ilyenkor viragzanak ,mert meg nem lattunk ilyen viragokat a homokban ,habar mar jartunk a Foldkozi tengeren.
A homok forro volt ,mezitlab setaltunk benne be –be mentunk a vizbe is de az szamomra hidegnek tunt . Kineztunk egy helyet magunknak es letelepedtunk. Itt napoztunk olvasgattunk elveztuk a napsugarat .A kellemes tengeri szel miatt nem is volt melegunk
Eves utan Alex elment egy kicsit husolni a vizbe ,de nem birta ki uszas nelkul ! Ugyhogy man le is uszta a kilometeret a mai napra! Nagyon megelegedetten jott nekem ujsagolni hogy milyen elvezetes volt a viz, a hullamokkal.
Felszedelozkodtunk aztan meg setaltunk egyet a kis varoskaban,fagyit is ettunk aztan mentunk vissza Romaba . Estere ertunk haza a szallasunkra .Joetvagyal fogyasztottuk el vacsorankat aztan meg Tomykaval is beszeltunk tf-on.
Szep napunk volt es kozben ki is pihentuk magunkat . Holnap ujra Roma koveit koptatjuk.
Aprilis 15. szerda. Rómaban
Reggeli utan utrakeltunk ujra a romai varosnezest folytatva. Ma ujra a Vatikanba mentunk,mert ott rengeteg a latnivalo es ma a Vatikan muzeumait latogatjuk meg.
Csodalatos veletlen,mely pont itt ert engem ,mikozben a csaladert ,szeretteimert imadkoztam
Nagy orom toltotte be a szivemet ettol az elmenytol. Mikor veget ert az audencia elindultunk a nep utan a tomeggel a Vatikan muzeumaihoz. Itt ujbol nagy sorok fogadtak, de szerencsere gyorsan haladt a sor a kassza fele. Egy oran belul man bent setalhattunk a vatikan kincsei kozott, megreszegulve a sok csodalkozastol a latottak hatasara.
Oriasi muveszek alkotasai jobbrol- balrol fent es lent a labaink alatt is mozaikok formajaban.
Felmerhetetlen erteku alkotasok vannak itt felhalmozva, Leonardo da Vinci, Michelangello. Rafaello, Bramante,Giotto es mas muveszoriasok alkotasait latni. De a legnagyobb elmeny a Sixtusi kapolnaban eri a latogatot ,ahol meglelvenedik az ember teremtese a menyezeten fresco formajaban es a kozponti falon Az utolso itelet ,mindketto Michelangello Bounarotti muve. Ilyen hatalmas alkotas nincs is megegy a vilagon. Itt az ember nagyon apronak es jelentektelennek erzezheti magat ilyen hatalmas alkotasok lattan.!
Leultunk Alexel es neman, ahitattal ,lenyugozve bamultuk ezeket a hatalmas alkotasokat .
Sajnos az ido elrepult es mar kellet sietnunk hogy meg lathassunk valamit a a Bazilikabol is. De meg a Papak sirhelyeit is meg kell nezni! Meglatogattuk a II Pal Papa sirhelyet is .Eszembe jutott mennyire tisztelte es szerette memyke ezt a jo Papat O meg szemelyesen lathatta is Gyorben 200 ben mikor latogatasat tette ott .
Meg nehany foto az udvaron aztan kileptunk a vatikan allamabol!.Eleg kesore is jart mar . Elindultunk a Metro allomas fele,de gyalog hogy minnel tobbet lathassunk Romabol.
Vegigmentunk a Vittorio .Emanuelle sugaruton a Venetzia terig ,ahol egy hatalmas emlekmu van Vittorio Emanuelle II emlekere, Italia egysegeert es a nevtelen katonakert. Itt van Roma szobra es Traianus oszlopa is a Foro Traiano kozeleben. Ez egy romkert meganyi emlekkel a dicsoseges multbol.,a Romai birodalom idejebol..Itt is van mit nezelodni .Sokat fotozni ...
Elmenyekkel gazdagodva faradtan es ehesen ertunk a dombtetejen levo hazba ahol a szep de draga szallasunk mar vart rank.
Róma, Április 16 csütörtök
A mai celunk a hires es hirhedt Kolosszeum ,ahol annyi artatlan ver folyt a dicso romai birodalom idejen .
Korbejartuk kivul- belul, megtekintettuk az ottlevo muzeumot is es hatalmas mereteitol lenyugozve indultunk meg egy-ket nevezetesebb helyet megtekinteni Romaban. Sajnos ma az utolso napunk itt es ki tudja johetunk-e meg ide valaha az eletben....
Meg megneztuk a romai furdoket a romkertet es aztan ,Bernini hires szokokutjat a Fontana di Trevi-t,melyet Salvi tervezett 1726-ban. Ez egy nagyon nepszeru hely ,mert a legenda szerint ,aki iszik ennek vizebol ,visszater meg Romaba! Mi is megtettuk kotelessegunket es remenykedve ,hogy meg eljutunk ide lelkesedessel indultunk a szallasunkra Bogo del Poggio rezidencia
Ma repulunk haza! Reggel bepakoltuk a kis holminkat aztan busszal es metroval elertuk azt a buszt, mely kivitt a repuloterre. Ezuttal olcsobban megusztuk ,mint erkezeskor,amikor annyiba kerult a taxi a szallasra, mint a repulo Romaba oda vissza!
Az oriasi nemzetkozi repuloteren rengeteg ember jott-ment ide-oda. Mindenki valahova utazott, de ennek ellenere a jelzotablaknak koszonhetoen gyorsan megtalaltuk a mi kifutopalyankhoz vezeto ellenorzo pontot.Itt szep rendezett sorban haladtunk a kulonbozo irat es csomag -ellenorzo kapukhoz,mignem a sikeres vizsgalatok utan beertunk a varoterbe.
A gep felora kesessel erkezett meg es ujra izgalommal szalltunk fel . Ezuttal minden jol mukodott es a magasbol meglattuk a Foldkozi-tengert, aztan repultunk a baranyfelhok felett es meglattuk az Appenin –hegyseg havas csucsait is .Kis ido elteltevel az Adria partjai tuntek fel, majd odebb a Horvat szigetvilag .A horvat partoknal mar befelhosodott ,aztan man hazaig nemsokat lehetett latni.Mindenesetre ez a repules orokke megmarad emlekezetunkben! Ugy ereztuk magunkat mintha nekunk is szarnyaink nottek volna es csodas elmeny volt fentrol latni a gyonyoru kek bolygot a Foldet ,melyre vigyaznunk kellene mindannyiunknak,hogy unokaink is lathassak az osszes csodaival !
A Kolosszeum regi neve Flavio amfiteatruma, melyet Vespasianus emeltetett i.u 70 ben es 10 ev alatt keszult el,megannyi rabszolga munkaja eredmenyekepp.Tobb ,mint 70 ezer ember fert el benne.A kulso arhitekturaja nagyon szep ,80 arkad alkotja korformajat es az oszlopok jon,dor es korintoszi stilusban vannak diszitve.
Mikor beertunk a szt. Peter terre eppen Benedek Papa szolt a zarandokokhoz. Pontosan mikor bealltunk a ter kozepen a tomegbe ,a Papa magyarul szolt az Erdelybol erkezett magyar zarandokokhoz es a gyori csoporthoz akik ugyancsak ma erkeztek Romaba! Ez nekem nagy oromet okozott,mert a Memyke mellenye rajtam volt es ugy ereztem hozzam is beszel a Papa.Meg is érdeklodtük hol van a legközelebbi strand és mivel lehet kijutni aztan irany a tenger!Kozben az ablakocskakon ki –ki kukkantottunk a lathato epuletekre ,a Vatikan kertjere.
Alldogalltunk ott lenyugozve a szt.Peter teren kozbe haladt a sor es kb egy ora multan man a jegyel a kezunkben mentunk felfele Alexel az 501 lepcsofokon a kupola belseje fele. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
